Hogyan válasszunk plakátméretet? Előbb azt kérdezzük meg, hová kerül és milyen messziről nézik – az A1, az A2 és a filmplakát a gyakorlatban

Tajvani környezetben egy átlagos plakátnál (poszternél) az A2 vagy az A1 méretből érdemes kiindulni. Valójában azonban ezt a kérdést nem a mérettel kellene kezdeni.

A plakát nem olyan, mint a névjegykártya vagy a képeslap: nincs saját, „plakátra szóló” nemzetközi szabványa. Amit plakátnak hívunk, annak mérete 3 különböző forrásból származik: a papírok A sorozatából, a filmipar saját formátumaiból és a kiállítási állványok méreteiből. Ezért a „mekkora a plakát” kérdésre nincs egyetlen válasz – előbb tisztázni kell, melyikről van szó.

A plakátoknál a leggyakoribb hiba nem a rossz méret, hanem az, hogy a méretet előbb választják ki, mint ahogy végiggondolnák, hol áll majd a néző. Ha fordított a sorrend, a betűk túl kicsik lesznek.

Rögtön a válasz: 3 gyakori helyzet, 3 méret

A táblázat szándékosan nem tartalmaz centimétereket: ha szerepelnének is, a teljes adatokért úgyis az adott formátum oldalára kellene menni. Amit valóban meg kell jegyezni, az a megfeleltetés: beltérben, közelről nézve A2; kiállításon, távolról nézve A1 vagy nagyobb; a filmplakát külön rendszer, az állványok pedig egy újabb. Mielőtt a számokat néznénk, győződjünk meg róla, hogy a megfelelő rendszert választottuk.

A kép forrása: Copyleft, CC BY 3.0, Wikimedia Commons (kicsinyítve). A nagy tudományos konferenciák többnyire A0-s posztert írnak elő (kisebb rendezvényeken A1-et is), és az ok ezen a fotón látszik: a folyosón haladó, 1-2 méterre álló embereknek menet közben kell elolvasniuk. Mellesleg a padlón álló sárga henger plakáttartó tubus: ha el akarjuk kerülni a gyűrődést, a plakátot feltekerve, tubusban szállíthatjuk.

Az igazi módszer: induljunk ki abból, milyen messze áll a néző

A cégtáblák tervezésénél gyakran használnak egy tapasztalati szabályt: minden 10 láb nézési távolsághoz 1 hüvelyk betűmagasság; metrikusan ez nagyjából minden 1.2 méterhez 1 cm betűmagasság. Ez tervezési kiindulópont, nem a legnagyobb olvashatósági távolság, és nem is a kényelmes olvasás garanciája. A betűtípus, a kontraszt, a megvilágítás és a szöveg mennyisége is befolyásolja az eredményt.

Ha például a néző 3 méterre áll, ezzel a szabállyal a cím betűmagassága körülbelül 2.5 cm. Tervezéskor kipróbálhatunk nagyobb, 5–8 cm-es címet is, de ez próbatördelési méret, nem mindenkire érvényes kényelmes olvasási küszöb. Előbb tördeljük be a címet és a törzsszöveget, és csak utána válasszunk A2-t, A1-et vagy más méretet; pusztán a távolság alapján nem állítható, hogy „3 méter vagy nagyobb távolságnál az A2 az alsó határ”.

flowchart TD
  A["Nézési távolság mérése"] --> B["A cím betűmagasságának megválasztása"]
  B --> C["A szöveg tördelése és a papírméret kiválasztása"]
  C --> D["Arányos próbanyomat és próbaolvasás"]

A Signs Manufacturing betűmagasság–távolság táblázata külön tünteti fel a „legjobb vizuális hatás távolságát” és a „legnagyobb olvashatósági távolságot”. A gyakorlatban megbízhatóbb a tervet A4-re kicsinyítve kinyomtatni és arányosan kisebb távolságból próbaolvasni, mint bármelyik távolságot garanciának tekinteni.

A filmplakát egy teljesen más rendszer

A filmplakátok legelterjedtebb formátuma a one-sheet (az amerikai filmiparból származik, a nemzetközi forgalmazás többnyire átvette): 27 × 40 hüvelyk, körülbelül 68.6 × 101.6 cm. Ez az 1980-as évek közepe óta használt formátum, a régebbi plakátok többnyire 27 × 41 hüvelykesek, a gyűjtői piacon mindkettővel találkozhatunk.

Ennek nagyon gyakorlati következménye van: a one-sheet nem fér bele az A1-es keretbe. Az A1 59.4 × 84.1 cm, a one-sheet ennél körülbelül 9 cm-rel szélesebb és körülbelül 17.5 cm-rel hosszabb, így egyik irányban sem fér bele. Ha eredeti filmplakátot vettünk és be szeretnénk keretezni, külön 27 × 40-es keretet keressünk, a szokásos plakátkeret nem jó.

Fordítva viszont: ha saját, „filmplakát stílusú” munkát készítünk, és nem eredetit gyűjtünk, A1-ben nyomtatni valójában egyszerűbb – keretet könnyű venni, és a nyomdák is jól ismerik ezt a méretet. Hogy igazodjunk-e a one-sheethez, attól függ, kerül-e majd a munka valódi eredeti filmplakátok mellé.

A kiállítási állvány méretét az állvány szabja meg, nem a papír

Az X-bannerek és a roll-upok méretét eleve az állvány határozza meg, a nyomtatott képet ehhez igazítják:

• X-banner: 2 gyakori méret, a 60 × 160 cm és a 80 × 180 cm
• Roll-up (kazettás): szélessége általában 80–120 cm, magassága 200 cm körül, a teleszkópos típusoknál állítható

A gyártók tényleges méretei eltérnek, és a különböző boltokban egyaránt „nagynak” nevezett típusok között több centiméter különbség is lehet. Ilyen termékek rendelése előtt mindenképp kérjük el az adott gyártó sablonfájlját, és ne az interneten talált számok alapján tervezzünk.

Hol a házi nyomtatás határa? A tajvani kisboltokban csak A3-ig

Mielőtt eldöntenénk, hogy nyomdába megyünk-e, nézzük meg, kinyomtathatjuk-e magunk a plakátot. Ez a határ a gépek fizikai korlátja, a költségvetéshez semmi köze. Az alábbi adatok a tajvani kisboltláncokra vonatkoznak:

A FamilyMart hivatalos papírlistája és a Hi-Life jelenlegi általános dokumentumnyomtatási leírása szerint 2026. október 30-án az általános dokumentumnyomtatásnál A4 és A3 szerepel, B4 nem; a régi szolgáltatás B4-et is tartalmazó listájára nem szabad támaszkodni. A3-as és kisebb méretnél előbb megnézhetjük, milyen papírokat támogat a kisbolti gép, A2-es és nagyobb méretnél viszont nagyformátumú nyomtatószalonba kell mennünk – az átfutási idő és az egységár is egy szinttel feljebb lép, az anyagot pedig előre el kell döntenünk: ugyanaz az A1-es plakát PP szintetikus papíron, öntapadós PVC-n vagy molinóvásznon más áron készül, és más helyre való.

A kép forrása: Texas State Library and Archives Commission, CC BY 2.0, Wikimedia Commons (kicsinyítve). A nagyformátumú nyomtatószalonok gépei tekercspapírral dolgoznak, így a hosszúságot valójában nem korlátozza az A sorozat, a valódi korlát a tekercsszélesség – ezért áll meg a kisboltok íves irodai gépe A3-nál, a nyomtatószalon pedig bármilyen méretet el tud készíteni.

Miért kínál a nyomda árajánlatban gyakran csak A1-et és A2-t?

Mert a papírt nagy ívekből vágják. A nyomda egész íveket vásárol, és az A1 és az A2 éppen a jó vágási hatékonyságú helyre esik; más méreteknél vagy papír vész kárba, vagy külön nyomóformát kell készíteni. A tajvani nyomdaipar saját, ívrészeken alapuló rendszer szerint számolja a papírt, amely nem esik egybe az A sorozattal – a félreértések leggyakrabban itt keletkeznek; részletek: Ívrészek összehasonlító táblázata – kínaiul.

Van egy másik, gyakran figyelmen kívül hagyott elágazás is: kis példányszámnál nagyformátumú (tintasugaras) nyomtatást választunk – az egy lapra jutó költség állandó, 1 vagy 10 lap nyomtatása szinte ugyanannyiba kerül; nagy példányszámnál ofszetnyomtatást, mert a nyomóforma költségét el kell osztani a példányszámon. A 2 út metszéspontja általában néhány tucat lap körül van, nyomdánként eltérően. Előbb tisztázzuk, melyik út illik a példányszámunkhoz – ez fontosabb, mint a méret kérdése.

Hogyan állítsuk be a fájlt?

• Mind a 4 oldalon hagyjunk 3 mm kifutót, a fontos szöveget pedig húzzuk beljebb további 3–5 mm-rel – ez a biztonsági zóna; a plakáthoz hasonló nagyméretű nyomtatványoknál egyes nyomdák 5 mm-es kifutót kérnek, a nyomda leadási útmutatóját kövessük
• Nyomtatáshoz CMYK, képernyőhöz RGB színmód kell; a 2 között színeltérés van, ezért a fontos márkaszíneket előbb próbanyomaton egyeztessük a nyomdával
• A felbontás nem feltétlenül 300 DPI. A szokásos nyomtatványokhoz 300 DPI kell; a távolról nézett nagyformátumú nyomtatásnál sok gyártó kisebb felbontást is elfogad, a tényleges követelményeket a nyomda szabályai határozzák meg. A pixelátváltásról: Pixel és DPI átváltása

Az alábbi táblázatot a tényleges milliméteres méretekből számoltuk, egész pixelre kerekítve. A felbontást nem lehet csak a nézési távolság alapján megválasztani, a nyomda leadási előírásait így is ellenőrizni kell.

A távolról nézett plakátokhoz egyes nyomdák 150 DPI-t is elfogadnak, a részletgazdag képekhez viszont 300 DPI is kellhet. A részleteket a kész termék méretében ellenőrizzük, a fájlt pedig a nyomda előírásai szerint készítsük el. Azonos fizikai méretnél a 150 DPI-hez tartozó összpixelszám a 300 DPI-hez tartozónak a negyede; a tényleges fájlméret a tömörítéstől és a tartalomtól is függ.

A kész terméknek a nyomdával egyeztetett vágási méretnek kell megfelelnie. A kifutót ezen a méreten kívül adjuk hozzá, és vágáskor levágják, ezért a kifutós fájl teljes mérete nagyobb a kész terméknél; ez nem jelenti azt, hogy a kész terméknek kisebbnek kell lennie az eredetileg tervezett elrendezésnél. Nyomtatás előtt egyeztessük a kész méretet, a kifutó mértékét és a vágási tűrést. A kifutó és a vágóvonal viszonyáról az Adobe hivatalos leírása ad tájékoztatást.

Gyakori kérdések

Milyen méretű plakátot szoktak használni?

Tajvanon a leggyakoribb az A2 és az A1. Beltéri plakátokhoz és üzleti hirdetményekhez többnyire A2-t, kiállítások fő arculati elemeihez és rendezvénytáblákhoz A1-et vagy A0-t használnak, a közelről olvasott hirdetményekhez – például liftben vagy asztali táblán – az A3 is elég. Magának a plakátnak nincs nemzetközi szabványmérete, ezeket a számokat a papírok A sorozatából kölcsönzik.

A1-es vagy A2-es plakátot válasszak?

A nézési távolságot, a betűméretet és a szöveg mennyiségét nézzük. Az A1-en több hely van, mint az A2-n, hogy nagyobb legyen a cím, és a törzsszöveg is megmaradjon, de a 3 méteres távolság önmagában nem elég egy rögzített minimális méret megállapításához. Előbb készítsünk próbatördelést, majd nyomtassuk ki kicsinyítve, és olvassuk el arányosan kisebb távolságból.

Bekeretezhető-e egy filmplakát A1-es képkeretbe?

Nem. A filmplakátok legelterjedtebb formátuma, a one-sheet 27 × 40 hüvelyk (körülbelül 68.6 × 101.6 cm), az A1 pedig 59.4 × 84.1 cm: a one-sheet körülbelül 9 cm-rel szélesebb és körülbelül 17.5 cm-rel hosszabb az A1-nél, így egyik irányban sem fér bele. Eredeti filmplakát bekeretezéséhez külön 27 × 40-es keret kell.

Az X-banner ugyanakkora, mint a plakát?

Nem. Az X-bannerek és roll-upok méretét eleve az állvány határozza meg; gyakori a 60 × 160 és a 80 × 180 cm, ezek nem esnek egybe az A sorozattal. Ráadásul a gyártók tényleges méretei eltérnek: a különböző boltokban egyaránt „nagynak” nevezett típusok között több centiméter különbség is lehet, ezért rendelés előtt kérjük el az adott gyártó sablonfájlját.

Milyen felbontásúra állítsam a plakát fájlját?

Nem feltétlenül 300 DPI-re. A szokásos nyomtatványokhoz 300 DPI kell, de a távolról nézett nagyformátumú nyomtatásnál sok gyártó kisebb felbontást is elfogad; a tényleges követelményeket az adott nyomda szabályai határozzák meg. Nyomtatás előtt mind a 4 oldalon hagyjunk 3 mm kifutót, a fontos szöveget húzzuk beljebb további 3–5 mm-rel (biztonsági zóna), a színmód legyen CMYK.

Lehet-e plakátot nyomtatni kisboltban? Mekkora a legnagyobb méret?

Tajvanon a 3 nagy kisboltlánc felhőalapú, általános dokumentumnyomtatása legfeljebb A3-ig terjed. A FamilyMart és a Hi-Life jelenlegi hivatalos általános dokumentumlistája A4-et és A3-at tartalmaz, B4-et nem; a különleges papírokat külön kell ellenőrizni. A2-es és nagyobb méretnél előbb nagyformátumú nyomtatási szolgáltatást keressünk, és tisztázzuk az anyagot és a gép korlátait.

Mi a különbség a kész termék mérete és a kifutós fájl mérete között?

A kész terméknek a nyomdával egyeztetett vágási méretnek kell megfelelnie. A kifutót ezen a méreten kívül adjuk hozzá, és vágáskor levágják, ezért a kifutós fájl teljes mérete nagyobb a kész terméknél; ez nem jelenti azt, hogy a kész terméknek kisebbnek kell lennie az eredetileg tervezett elrendezésnél. Nyomtatás előtt egyeztessük a kész méretet, a kifutó mértékét és a vágási tűrést.